2009. június 27., szombat

# tcpdump


Innen! [Wiki]: Mi "zajlik" az 53-as porton? [DNS]
tcpdump -i eth0 'udp port 53'
IPv4 alatt az összes be és kimenő HTTP forgalom [80-as port], de csak az olyan csomagokat írja ki, amik tartalmaznak adatokat [pl.: a SYN, FIN, ACK-only -kat ne]
tcpdump -i eth0 'tcp port 80 and (((ip[2:2] - ((ip[0]&0xf)<<2)) - ((tcp[12]&0xf0)>>2)) != 0)'
Egy adott IP cím FTP kapcsolatait [20-as, és 21-es port] írassa ki [202.54.1.5]
tcpdump -i eth0 'dst 202.54.1.5 and (port 21 or 20)'
Az összes 192.168.1.5-höz tartozó HTTP forgalmat
tcpdump -ni eth0 'dst 192.168.1.5 and tcp and port http'
A 80-as porton átvitt fájlok [használj Wireshark-ot részletesebb infókért]
tcpdump -n -i eth0 -s 0 -w output.txt src or dst port 80
ui.: Promiscuous mode ui2.: Egy rövid írás még itt.

2009. június 20., szombat

# SHA512 használata


Szóval mivel.. pont. :) [Más - egy régebbi.] Ezért a SHA512.

Készítése:
sha512sum VIZSGALANDO-FILE > KIMENETI-FILE
Leellenőrizni:
sha512sum -c KIMENETI-FILE
Ha van egy mappánk, és a benne levő fájlokról [rekurzívan] szeretnénk hash összegeket egy állományba készíteni:
find . -type f -exec sha512sum {} \; > sha512sum-${PWD##*/}
[A "${PWD##*/}" csak az adott mappa neve, hogy ne nekünk kelljen beírni.] Leellenőrizni:
sha512sum -c sha512sum-${PWD##*/} | grep -i fail
Egyet jelez "hibásnak" [amiben letároltuk az összegeket], dehát AZ amikor készítettük még módosult [mármint miután magáról is készített összeget], nem arról lett utoljára hash "generálva", viszont ő tárolta le azokat. Tehát az nem baj.
ui.: "Otthoni felhasználásra hova"? Rengeteg helyre. Például publikus kulcs ellenőrzésére, az én jelenlegimről itt van.
ui2.: Megint más, de hasznos végigolvasni.
ui3.: És még egy :)

# tar, gzip, bzip2, zip, rar, arj, 7z, unace-nonfree-ről


A "tar, gzip" az esetek bő többségében alapból fent van, a maradék említetteket pedig így telepítheted fel, ha "apt"-t használsz [de azért beleraktam a többit is]:
apt-get install -fy --force-yes tar gzip bzip2 zip unzip rar unrar arj p7zip-full unace-nonfree
Legyen egy mappánk, kis tartalommal [hogy legyen min "próbálgatni"]:
MAPPA=$(date +%F-%Hh-%Mm-%N)
mkdir $MAPPA
cd $MAPPA
dd if=/dev/zero of=barmi.barmi bs=1024 count=1024
cd ..
legyen egy külön fájlunk is [~mint előzőleg, itt is egy "generált tartalmú", 1 MByte-os]:
FAJLNEV=barmi.barmi
dd if=/dev/zero of=barmi.barmi bs=1024 count=1024

tar

[Wikipedia]
tar-al összefűzhetsz több fájlt [pl.: mappát - a benne lévő állományokkal, vagy több fájlt egybe]. A tar "NEM TÖMÖRÍT", "hacsak":
  • Nem használsz mellé valamilyen tömörítést, pl.: ".tar.bz2" -nél.
  • Vagy pedig láthatsz esetleg a ".tar"-olt fájlok méretében egy kis különbséget [mármint az eredeti fájlok összesített méretéhez képest], DE ez azért van, mert az utolsó foglalt adatblokkban fellép valamekkora veszteség, ha az állomány mérete nem egész számú többszöröse a fájlrendszerbeli blokkméretnek, mivel a könyvtárbejegyzéseknek mindig az adatblokk elején kell kezdődniük. Magyarul sok kis fájl/könyvtár ".tar"-olásánál végeredményben előjöhet méretbeli különbség!
A tar parancs pár "kapcsolója":
  • c - csomagolás
  • x - kicsomagolás
  • z - gz
  • j - bz2
  • --lzma - lzma
  • v - szokásos, több infót mutasson, verbose
  • vv - [egy "v" helyett kettő] - még több infó a "kezelt" fájlokról
  • f - fájl [végére írd]
.tar
tar -cf $MAPPA.tar $MAPPA
kicsomagolni [.tar]:
tar -xf $MAPPA.tar
.tar.gz
tar -czf $MAPPA.tar.gz $MAPPA
kicsomagolni [.tar.gz]:
tar -xzf $MAPPA.tar.gz
.tar.bz2
tar -cjf $MAPPA.tar.bz2 $MAPPA
kicsomagolni [.tar.bz2]:
tar -xjf $MAPPA.tar.bz2
.tar.lzma
tar --lzma -cf $MAPPA.tar.lzma $MAPPA
kicsomagolni [.tar.lzma]:
tar --lzma -xf $MAPPA.tar.lzma
Egy példa: a "/var/log" könyvtárban levő ".log"-ra végződő fájlokat csomagoljuk be "bzip2"-vel, egy fájlba, aminek a neve: "log-mentes-YYYYMMDD.tar.bz2"
cd /var/log
tar -cjf log-mentes-$(date +%Y%m%d).tar.bz2 *.log

gzip

[Wikipedia]
.gz [mappát nem tud, használd a fent említett tar-t! Az eredeti fájl eltűnik!]:
gzip $FAJLNEV
kicsomagolni [.gz] [A tömörített fájl eltűnik!]:
gzip -d $FAJLNEV.gz
letesztelni a tömörített fájlt:
gzip -t $FAJLNEV.gz
Egy mappán belüli fájlokat egyesével gzip-elni [Eredeti fájlok eltűnnek!]
gzip -r $MAPPA

bzip2

[bzip2 csomag legyen fent!][Wikipedia]
.bz2 [mappát nem tud, használd a fent említett tar-t! Az eredeti fájl eltűnik!]:
bzip2 $FAJLNEV
kicsomagolni [.bz2] [A tömörített fájl eltűnik!]:
bzip2 -d $FAJLNEV.bz2
letesztelni a tömörített fájlt:
bzip2 -t $FAJLNEV.bz2

zip

[zip, unzip csomag legyen fent!] [Wikipedia]
.zip
zip -r $MAPPA.zip $MAPPA
kicsomagolni [.zip]:
unzip $MAPPA.zip

rar

[rar, unrar csomag legyen fent!] [Wikipedia]
.rar
rar a $MAPPA.rar $MAPPA
kicsomagolni [.rar]:
unrar x $MAPPA.rar
letesztelni a tömörített fájlt:
rar t $MAPPA.rar

arj

[arj csomag legyen fent!] [Wikipedia]
.arj
arj a $MAPPA.arj $MAPPA
kicsomagolni [.arj]:
arj x $MAPPA.arj

7z

[p7zip-full csomag legyen fent!] [Wikipedia]
.7z
7z a $MAPPA.7z $MAPPA
kicsomagolni [.7z]:
7z x $MAPPA.7z

unace-nonfree

[unace-nonfree csomag legyen fent!] [Wikipedia]
kicsomagolni [.ace]:
unace x $MAPPA.ace $MAPPA

ui.: Fájl "kiterjesztések" Nautilus alatt
ui2.: Mi lehet az az "ismeretlen fájl"? [Mármint ha pl.: nincs kiterjesztése]
ui3.: windows alatt, ha kapnál egy pl.: ".tar", ".tar.gz", vagy ".tar.bzip2", stb fájlt, akkor azokat a PeaZip nevezetű programmal kezelheted.
ui4.: "Linux" alatt, ha GUI-t használsz, akkor már nagyon szépen integrálva van, pl.: a Nautilusban a "tömörítés kezelés" - jobb egér egy fájlra, és "Create Archive..." vagy "Extract Here"...
ui5.: Hogy mit ajánl az ember a tömörítéshez? Adott cél/körülmények döntik el [Sávszél? Fájlméret? Elég csak egy összefűzés - mennyi idő van rá?]. Általánosságban, ha "Linuxosnak" [non-MS] küldesz "valamit", akkor a ".tar.bz2", ha windowsosnak, akkor ".zip" [bz2 igen jól tömörít, windowsos meg.. kompatibilitás miatt]. Ha a célban szerepel a jelszavazás... jobban jársz, ha titkosítod egy 4096 bit-es GPG-al :) [már amennyiben egy embernek küldöd].
ui6.: Több fájl kitömörítése egyszerre Linuxon

2009. június 4., csütörtök

# Mennyi az operatív memória mérete Linux alatt?


MByte-ban adja meg az értékét [csak írd egy terminálba]:
free -m | awk '/Mem/ {print $2}'
ui.: Infók az adott gépről

# Mennyi a videómemória mérete Linux alatt?


Linux find out my VIDEO Card Memory RAM size using command line utility.
Előtte esetleg ezt futtasd le ezt root-ként:
apt-get install -yf --force-yes pciutils; update-pciids
Majd MByte-ban ezzel kiíratod:
lspci -v | awk '/, prefetchable/ {print $6}'
ui.: Infók az adott gépről